Miért is van ez az egész beszürkítés? ... miért szakítjuk el gyermekeinket belső önmaguktól?  ... és hol kezdődik ez a folyamat?

Ha el vagyunk távolodva önmagunktól, akarva-akaratlanul nyomjuk át a gyermekeinkre. Ha mi el vagyunk idegenedve önmagunktól a gyermekek felé is ezt sugározzuk. Az iskola -  aki elszakít a szülőktől és művi környezetbe helyezi őket - pedig már üzemszerűen végzi ezt a elidegenítést.

Miért jó ez?? ... a társadalmi rendszer miért így épül fel?

Azzal, hogy elszakadunk a belső önvalónktól megszűnik az ősbizalom, az a fajta magabiztosság, hogy "tudom mit hogy kell tennem", "tudom mi igaz, mi nem". Egyszerre függővé válunk a társadalmi rendszertől, eltávolodunk a természeti környezettől, az önszabályozó helyi közösségektől és egy ipari társadalmi gépezetnek leszünk személytelen fogaskerekei.

Vannak akiknek több jut, vannak akiknek kevesebb, de mind szolgái vagyunk a rendszernek. Cserébe kapunk egy látszólagos biztonságot és kényelmet.

Az egész valójában az energiarablásról szól, ahol az igazi haszonélvezők a piramis csúcsán levők. Egy ilyen rendszer rabszolgatartó társadalom, csak itt nem a fizikai szabadságunk korlátozásával működik az egész, hanem azáltal, hogy lemondtunk a lelki szabadságunkról. A rendszert mi működtetjük.

Miért tettük ezt magunkkal, ha ez nem jó?

Mert gyermekként mindent megteszünk, hogy megkapjuk, kiérdemeljük a szüleink szeretetét. És ők (ha ez nem is tudatos) nem engedték meg, hogy szabadok maradjunk, mert már ők sem voltak szabadok.

Ez egy ördögi kör, mert a szabadságukat elveszített gyerekek nem szabad felnőttek lesznek, akik ugyanezt fogják tenni a gyerekeikkel.

Hogyan lehetne ezt megszakítani??

Ezen az úton szeretnék elindulni és ezért tenni. Magam is kiszakadtam az ősbizalom állapotából és eltávolodtam önmagamtól, úgyhogy most a visszatalálás folyamata történik.

Azzal, hogy kiléptem az alkalmazotti létből tettem egy lépést, de csak a lehetőségét nyitottam meg a szabadságnak.

A kérdés, hogy mit teszek a felszabaduló életenergiáimmal, amivel eddig egy rabszolgatartó társadalmi rendszert szolgáltam? Vissza tudok-e találni a belső gyermeki állapotomba? Elő tudom-e hívni az önmegvalósító, kreatív energiáim?

Nem gondolom azt, hogy addig nem foglalkozhatok gyerekekkel, míg nem vagyok szabad, hisz azzal, hogy tudatába vagyok a helyzettel, jobb körülményeket tudok biztosítani számukra a szabadságuk megélésére, mintha minden maradna a régiben. Ugyanakkor nagyon nagy figyelemmel és alázattal szükséges fordulnom feléjük és tanulni tőlük a szabadság megélését.

Ma felmondtam. Tanár vagyok, 9 éve tanítok. Szeretek fiatalok között lenni, közel a munkahelyem, a fizut is emelték és szabad időm is több van tanárként. Nagyon jó és kényelmes, mégis feladtam, mert hazugság.

Hazugság amiatt, mert a gyerekeket az iskola bekorlátozza, nem segíti őket abban, hogy a gyermek önmaga maradhasson, szabad gyermek és így nőjön fel és őrizve meg a szabad gyermek lelkületét felnőttként is.

40 éves vagyok és ez a lét állapot annak idején nekem is sárba lett taposva.  Sok kört jártam be míg eljutottam ide, ahol végre elindulhatok, hogy felfedezzem szabad gyermeki létem. De ehhez meg kellett váljak a munkahelyemtől, amely nem csak a gyermeket, de engem is ugyanúgy bekorlátoz.

De mit jelent szabadnak lenni?

Szabadnak lenni számomra azt jelenti, hogy nem hazudok a lelkemnek. A gyerekekben még ott az élet, még nem szürkültek be. Nagy öröm volt köztük lenni, de épp aminek örültem, annak beszürkítésének voltam eszköze. Mi ez, hanem hamis élet, csalárdság?!

Előtte programozó voltam egy beszürkült környezetben, onnan menekültem a gyerekek közelébe, de úgy hogy egy beszürkítő nagyüzem munkása, fogaskereke lettem (ami az iskola intézménye). És ezt nem lehet bírni, hogy pont az ellen teszek, ami a legfontosabb számomra, a szabad lelkület, a vibráló élet.

Ma felmondtam, de nem tudom még hogy lesz tovább. Szeretnék tenni a szabad gyermekekért, hogy továbbra is szabadok maradhassanak, és minél több gyermeket kimenekíteni a beszürkítő nagyüzemekből.

De ha magam is szürke vagyok, akkor nem a cseberből vederbe esete van??

Azzal hogy felmondtam nem vagyok betonozva az alkalmazotti létbe, magam is megtapasztalhatom a szabad gyermek létet. Ha így teszek, akkor kreatív vagyok és teremtő és hozzájárulhatok egy védett, szabad környezet kialakításához a gyerekek számára.

Még nem írtam sose blogot, bár voltak bejegyzéseim bizonyos oldalakon adott témával  kapcsolatban, az egészet nagyon öncélúnak tartottam a későbbiekben, ami arra jó hogy magamra hívjam a figyelmet és ebből a figyelemből táplálkozzak.

Most még is blogot kezdek, ... miért??

Úgy érzem az életem egy fontos választó vonalhoz érkezett, egy olyan részhez mikor a biztosat és a kiszámíthatót felhagyom a bizonytalanért, csak azért, hogy a lelkem szerint élhessek. A teljes ismeretlenség felé megyek, ezért szeretném azt dokumentálni.

De miért így az egész a nagy világ felé?

... nem tudom, talán mert ezekkel másokat is segíthetek, vagy azok akik ismernek azzal, hogy megosztom velük a blogomat jobban rálátásuk lehet a folyamataimra.