2017. június 4., vasárnap

Az utolsó bejegyzés után nehéz időszak jött az életembe, ami felhozta a még megoldatlan dolgaimat. Az a tisztaság, nyugodtság és béke ami bennem volt felkavarodott. És hiába a meditáció, a  békétlenség nem sokkal lett kevesebb. Idő kellett, hogy a dolgok tisztuljanak és a helyére kerüljenek.
Az érzelmi kötődés a másik emberhez, akit szeretünk természetes, de amennyiben emiatt kibillenünk az egyensúlyunkból, az már nem jó. Velem ez történt.

Tanulsága a jelenben való létezés és a hívatásom felvállalása. Megérett bennem, hogy a valódi hivatásom a gyerekekkel foglalkozás. 2014 óta tanulócsoportot szerettem volna vinni, de most jutottam el odáig, hogy valósan fel tudjam vállalni.
Tapasztalat, hogy az iskolából egy szabad tanulási környezetbe érkező gyermeknek idő kell míg visszatalál önmagához és felmeri vállalni az értékeit. Felnőttként ez még nehezebb. Legalábbis nekem több mint 2 év volt. Ennek a folyamatnak az elején  hoztam létre a blogoldalt, az írásaimban olvasható hogy jutottam el mostanig.
Hogy legközelebb miről fogok, nem tudom, mert most megint egy ismeretlenbe való ugrás lesz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése